Jobbikos vizsgálat a pápai húsipar ügyében

2015 novemberében (amikor felszámolást kezdeményeztek a Pápai Hús cégei ellen) Süle Zsolt, a Jobbik önkormányzati képviselője ígéretet tett arra, hogy a legnagyobb ellenzéki párt is megvizsgálja, hogyan jutott ismét a csőd közelébe a gyár. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat Gazdasági Bizottsága is folytatott egy vizsgálatot, amely azonban - ahogy várható volt - semmitmondó megállapításokat tett. Itt most közöljük a különböző szakemberek közreműködésével készült, Süle Zsolt által koordinált vizsgálat eredményét.

I. Gazdasági és politikai környezet.

A 2004-es EU-s csatlakozás hátrányosan befolyásolta a magyar gazdaság jelentős részét. Különösen igaz ez a mezőgazdaságra, a feldolgozó iparra és az ipar egy-egy szegmensére. A magyar cégek, gazdasági társaságok nem voltak megfelelően felkészülve a tőkeerős, nyugati cégekkel való versenyre. Nyilvánvaló, hogy a hatalmas pénzügyi és fejlesztési tartalékokkal, illetve fejlett infrastrukturális lehetőségekkel rendelkező nyugati cégek sok esetben kiszorították a magyar vállalatokat a piacról mind idehaza, mind külföldön. A tőkeszegény, alapvetően fejletlenebb technológiával rendelkező magyar vállalkozások így egyre inkább háttérbe szorultak és jelentős piacvesztést szenvedtek el. Így járt több jelentős húsipari cég is az elmúlt 10-12 évben. Nem véletlen, hogy a Pápai Hús is többször csőd vagy felszámolás közelébe került ebben az időszakban. Ugyanakkor több ilyen jellegű cég meg is szűnt, például a kapuvári, de öncsődöt jelentett a törökszentmiklósi Surjány-Hús KFT is. Nyilvánvaló, hogy a csatlakozási szerződést előkészítő első Orbán kormány, és a szerződést alá író szocialisták súlyos hibát követtek el, aminek azóta is isszuk a levét.

Ezzel párhuzamosan a helytelen politikai irányvonal további súlyos károkat okozott a magyar gazdaságnak és a Pápai Húsnak is. Véleményünk szerint a Fideszes kormány szervilisen kiszolgálja az USA és Brüsszel érdekeit még akkor is, ha az szöges ellentétben áll a magyar érdekekkel. Mivel az EU, így Magyarország is szankciókat léptetett életbe Oroszország ellen, amire válaszul Oroszország teljes embargót vet ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából".

Ez a politika hatalmas károkat okozott a pápai húsipar vállalatainak. Ezt a tényt a jelenlegi vezérigazgató is többször jelezte, mondván nagy kiesést okoz az orosz válaszembargó, hiszen emiatt nem tudnak oda szállítani.. Nyilvánvaló, hogy az EU ezen politikai lépése sokkal többet árt nekünk, mint Oroszországnak.

Az első pont összefoglalásaként elmondhatjuk, hogy az elmúlt 10-15 év MSZP és Fidesz kormányai rengeteget ártottak a magyar gazdaságnak és ezen belül a pápai húsiparnak is.

II. Nem megfelelően előkészített tőkeemelés.

Megvizsgáltuk azt az időszakot, amikor az önkormányzat többségi tulajdont szerzett a Pápai Hús 1913 Kft-ben. 2012 végén jelezte az akkori vezetőség, hogy komoly problémák vannak a cégnél. Tárgyalások eredményeként a kormány úgy döntött, az adófizetők pénzéből másfél milliárd forintot biztosít Pápa városának a munkahelyek védelmében - úgy gondolták ekkora összeg elég lesz. Így 2013 áprilisában a pápai önkormányzat lett a többségi tulajdonos és tőkeemelést hajtott végre. Azonban alig telt el egy hónap és kiderült a pénz messze nem elég! Ekkor hajtottak végre sebtében egy vezetőségváltást...

Majd nyilvánvalóvá vált, közel 4.5 milliárd forint kell a beszállítók kifizetéséhez, tehát a rendelkezésre álló 1.5 milliárd sokkal kevesebb, mint amire szükség van.

A kérdés: mi alapján állapították meg, hogy 1, 5 milliárd forint elég lesz a cég talpon maradásához, a munkahelyek megvédéséhez? Ki a felelős, hogy nem a valóságnak megfelelő adatokkal számoltak?

Rosszul mérték fel a helyzetet? Nem volt megfelelően átvilágítva a Pápai Hús 1913 Kft.?

Kérdések, amelyek a mai napig nincsenek megnyugtatóan tisztázva.

Meggyőződésünk, hogy nem az elvárható legnagyobb körültekintéssel és gondossággal jártak el a folyamat előkészítésénél és végrehajtásáná. Erről a nagyon fontos kérdésről kevés szó esett az elmúlt években, pedig a gyár életében ez a momentum kulcskérdés.

Áldozó Tamás, Pápa város polgármestere próbálta másra hárítani a felelősséget.

(Idézet Áldozó 2014. februári nyilatkozatából):

Egy évvel ezelőtt a sajtóban azt mondtam, van 1,5 milliárd forintunk, és ez elég lesz ahhoz, hogy ezt a gyárat talpra állítsuk. Tévedtem. Azt is mondhatom, tévedtünk, ha egész pontos akarok lenni, akkor pedig azt kell mondanom, hogy megtévesztettek minket - jegyezte meg a polgármester. - Azt, hogy kinek mi a felelőssége ebben a történetben, azt majd a folyamatban lévő büntető-, munkaügyi és polgári peres eljárások valamilyen módón tisztázni fogják - fűzte hozzá.

A polgármester vádaskodása után nézzük a tényeket:

Munkaügyi pert indítottak (az új menedzsment a polgármester tudtával és beleegyezésével) az előző vezetés ellen. Mi lett az eredmény? Megnyerte az előző vezetés. Ennek révén több tízmillió forintot kellett kifizetni számukra. Ezzel nyilvánvaló gazdasági kárt okoztak a Pápai Hús 1913. Kft-nek.

2013 nyarán büntetőfeljelentést tett Áldozó Tamás polgármester a korábbi vezetés ellen, csődbűncselekmény bűntette miatt. Emlékezhetünk rá: mindent az előző vezetésre próbáltak hárítani, miközben még a Hír TV is tudósított az egyik gyanúsított házkutatásáról.

Mi lett a sorsa a nyomozásnak?

A rendőrség megszüntette a nyomozást bűncselekmény hiányában... Tehát a pápai polgármester próbálkozásai, hogy másra terelje a felelősséget, csúfos kudarcot vallottak.

Mivel ezeknek az ügyeknek az eredménye azt mutatja, hogy nem történt semmiféle bűncselekmény, egyetlen következtetést vonhatunk le: Akik levezényelték a tulajdonosváltást, súlyos hanyagsággal végezték azt, aminek aztán súlyos, milliárdokban mérhető következménye lett. Sőt, lehet, hogy a pápai húsipar jövője is rámegy... Vele együtt több száz dolgozó, és család nyugalma, élete.

Áldozó Tamás polgármester felelőssége megkérdőjelezhetetlen ebben a folyamatban. Nálunk szerencsésebb országokban ezen baklövések, és az adófizetők pénzének hanyag kezelése, bőven elegendő lett volna, hogy távozzon hivatalából az aktuális városvezető...

III. Az új menedzsment értékelése.

Elmondhatjuk, hogy ilyen előzmények után az új menedzsmentnek nagyon nehéz dolga volt. Ugyanakkor ez nem mentesíti őket az alól, hogy feladatukat nem tudták elvégezni.

Már Uzsoky András ügyvezető igazgató kinevezésekor sokakban felmerült, hogy semmiféle húsipari tapasztalata nincs, és ez ebben a helyzetben súlyos hiba lehet... Mint mára kiderült, az is volt...

Munkaszerződésének ismeretében elmondhatjuk, hogy olyan juttatások, és jogok illették meg, amelyek véleményünk szerint nem összeegyeztethetőek az adott helyzettel, hiszen itt egy csődhelyzetben lévő gyárról van szó, amelyet az adófizetők pénzén tartanak életben. Miközben a dolgozóktól elvették az addigi juttatásaik egy részét, a vezetőség ezt az önmegtartóztatást egyáltalán nem gyakorolta...

Szakmai hiányosságok jellemezték a menedzsment működését. Ezek közül néhány a teljesség igénye nélkül:

A menedzsment nem tudta véghezvinni a reorganizációs folyamatot

Nem tudta érdemi módon növelni a gyár teljesítményét

Nem tudott befektetőket szerezni és bevonni őket a gyár finanszírozásába

Munkavállalói létszám optimalizálása nem történt meg

Miközben a saját üzleti tervükben egyik kitörési pontként kezelték a saját bolthálózat bővítését, addig nemhogy bővítésre nem került sor, de csökkent a saját boltok száma.

Felmerülnek a vagyonbiztonság hiányosságai is, hiszen például a cég saját sertéstelepéről eltűnt nagyszámú sertés. Információnk szerint nyomozás is indult az ügyben.

Marketing hibák is bőven jellemezték az elmúlt éveket. Az egyik legnagyobb baklövésnek az óriásplakát-kampányt tartjuk:

Szép, ugyanakkor kár, hogy ilyen design-el nincs pápai hústermék a piacon és a boltok polcain. A kékfestő mintázatú óriásplakátok egyáltalán nem harmonizálnak a termékek csomagolásaival. Erről nem tud a vevő a Pápai Hús termékeire asszociálni. 

Mindezekkel párhuzamosan pedig komoly környezetvédelmi hiányosságok is megfigyelhetők a gyár működésében. Azt még lehet egyszeri véletlennek tekinteni, hogy kisebb ammónia szivárgás történt a gyárban. Azt azonban már nem, hogy az utóbbi időben többször is a Tapolca-patakba került a gyárból származó szennyeződés. Egy önkormányzati tulajdonú cégnek a környezettudatosságban kéne az élen járnia, nem pedig a környezetszennyezésben.

Összefoglalva az eseményeket elmondhatjuk: Hibák sorozata, nem megfelelő felkészültség, és feltételezhető hanyagság az oka annak, hogy a pápai húsipar újra végveszélybe került. Ebben a folyamatban pedig oroszlánrészt vállalt Pápa városának Fideszes vezetése, amelynek felelőssége megkérdőjelezhetetlen az ügyben. Már csak a konzekvenciákat kellene levonni...